A XX. század elején, a Belle Époque Nápolyában a színházak és a mozik fénykorukat élik. A nagyszerű komikus színész, Eduardo Scarpetta a színházak királya. Sikere gazdaggá tette: szegény származású, de vígjátékszerepeinek és Felice Sciosciammocca jellemmaszkjának köszönhetően, aki kiszorította Pulcinellát a nápolyi közönség szívéből, hamar ismertté vált. A színház volt az élete, és feleségekből, élettársakból, szeretőkből, törvényes és törvénytelen gyermekekből (köztük Titina, Eduardo és Peppino De Filippo) álló népes családjának élete szintén a színház körül forgott. Sikere csúcsán Scarpetta egy merész vállalkozásba fog. Elhatározza, hogy paródiát készít a kor legnagyobb olasz költője, Gabriele D'Annunzio „La figlia di Iorio” című tragédiájából.